Látnivalók

A Citadella nem tartozik a középkori váraink közé, nem is a magyar haza védelmében – sokkal inkább a főváros lakossága ellen – épült. Ma mégis a szabadság jelképeként gondolunk rá, hiszen nem sokára megnyílik majd benne a szabadságküzdelmeket bemutató állandó kiállítás, a Szabadságmúzeum. A Gellért-hegy csúcsáról varázslatos kilátás nyílik a lábaink alatt nyüzsgő városra. A város közepén, ugyanakkor mégis attól távol csodálhatjuk, ahogy pezseg az élet. Olyan látvány ez, melyért érdemes megmászni a Gellért-hegyet függetlenül attól, hogy először járunk-e a városban vagy tősgyökeres budapestiek vagyunk-e.

Senkit se tévesszen meg a név – a Halászbástyának a mai fomájában már nem sok köze van a hajdani halászokhoz, talán csak annyi, hogy annak idején itt húzódott a középkori városfalnak az a szakasza, amiért a halászok céhe volt felelős. A Halászbástya mai formáját, a romantikus fehér mészkő teraszokkal, csúcsos tornyocskákkal és középkori hangulatú árkádokkal Schulek Firgyenek köszönhet, aki a XIX. Század végén valódi tünderpalotát tervezett a magyar millenium ünnepére. A Halászvástya kétségkívül az egyik legkülönlegesebb épület Budapesten: mindegy, hogy mikor látogatunk el ide és mindegy, hogy hányszor láttuk már, a Halászbástyát nem lehet megunni: a lenyűgöző kilátás a bájos, mesebli árkádok alatt újra és újra elvarázsol.

A Lánchíd Budapest talán legismertebb látványossága: patinás és monumentális híd, gazdag díszítéssel, masszív pillérekkel és méltóságot parancsoló, büszke kőoroszlánokkal. A város első kőhídja, a reformkori fejlődés jelképe, az ország büszkesége, biztos pont a főváros forgatagában. Sokan minden nap áthaladnak a Lánchídon, mégis kevesen tudják, hogy az oroszlánoknak végül is van-e nyelvük, hogy mi az a hídbárca és ki fizette kinek, hogy hol lakott a hídőr, mi történt a Lánchíddal a világháborúban, és hogy miért szabad Will Smithnek felmásznia a pillér tetejére, nekünk pedig miért nem…

A Gellért Hegy mindig is szakrális hely volt: a pogány időkben a kelták és a rómaiak áldozóhelye volt, a középkorban pedig boszorkényok gyülekeztek itt, hogy titkos rituálékon az ördöggel cimboráljanak – legalábbis a legendák szerint. Manapság már senki sem érkezik seprűnyélen a Gellért-hegyre, mégis érezni a hegy mágikus atmoszféráját: a Sziklatemplom, a Filozófusok kertje, a Wallenberg villa, Szent Gellért szobra sőt még a Gellért-fürdő patinás épülete is számos titkot rejteget a kíváncsi látogatók számára.

Az Alagút az a hely, ahova betolják a Lánchidat eső idején – viccelődnek a budapesti idegenvezetők a turistákkal. Még akár igaz is lehetne, hiszen a Lánchíd is és az Alagút is 350 méter hosszú. Azonban az Alagút eredeti funkciója az, hogy összekösse a Dunapartot Krisztinavárossal. Miközben a Várhegyre felfelé menet szuszogunk egyet az Alagút tetején, meg is csodálhatjuk a dunai panorámát.

Az Országháztól lélegzetelállító kilátás tárul elénk Budára. Gyönyörködhetünk a Világörökség részét képező panorámában, mint például a történelmi Várhegy, a meseszép Halászbástya, a Királyi Palota, a sokat megélt Lánchídunk és a legendás Gellért-hegy, melyek a Duna tükre fölé magasodnak. Készítsünk néhány lélegzetelállító fotót, és legyünk gazdagabbak egy fantasztikus élménnyel!

Látogass el velünk Budapest legnagyobb templomához, a lenyűgöző Szent István Bazilikához, és ismerd meg izgalmas történetét: az állatszínháztól a nagy pesti árvízen át a nemzet legszebb templomáig. Fedezd fel a Bazilika titkait, bírd szóra a sokszor látott, néma kőszobrokat és hagyd, hogy izgalmas legendákat meséljenek a magyarok múltjáról és jelenéről. A Bazilika a legszentebb magyar hely a városban: otthont ad államalapító Szent István királyunk legendás jobb kezének és Puskás Ferenc talán még legendásabb szent bal lábának. Télen itt korcsolyáznak a karácsonyi vásárban kicsik és nagyok, nyáron pedig számos pár mondja ki itt a boldogító igent, és sok-sok menyasszonyi csokor repült már a lépcső tetejéről a téren sorakozó koszorúslányok közé.

Lenyűgöző kilátás nyílik a hegytetőről Pestre, elénk tárulnak a város mozgalmas sugárútjai és körútjai, az ismerős tornyok és kupolák, titkos tetőkertek és teraszok, a parkok zöld négyszögei és a Duna csillogó szalagját átölelő karcsú hidak… Van miben gyönyörködni, és könnyű belefeledkezni az alattunk elterülő látványba. Biztosan láthatjuk például a Bazilika és a Parlament kupoláját, a Margit-szigetet, a Duna parti szállodákat és a Budapest Eye-t az Erzsébet téren, amint lassan körbefordul. Sok olyasmit is láthatunk viszont, ami lentről fel sem tűnik, furcsa épületeket, ismeretlen kupolákat és számos izgalmas újdonságot – kérdezzük bártan idegenveztőnket, segít, hogy jobban megismerjük a várost, felülnézetből is.

Az Erzsébet tér Budapest szívében kedvenc kis zöld parkunk, ha kutyázni szeretnénk, lazítani a fűben vagy gördeszkázni egyet. De tudjuk-e, hogy a Nemzeti Gödör egykor itt tátongott? Vagy hogy a tér közepén lévő Danubius-kút eredetileg a Kálvin téren állt? Látogassunk el együtt az Erzsébet térre és ismerjük meg titkai!

Guruljunk át Buda középkori óvárosán együtt. Fedezzük fel kanyargós, macskaköves utcácskáit és merüljünk el együtt a töténelemben. Az ódon falak között olyan kincsek bújnak meg, mint a héttornyú Halászbástya, a színes tetőcserepes Mátyás templom vagy a Magyar Nemzeti Levéltár. Azonban a Várhegy gyomrában, a macskakövek alatt egy másik város rejtőzik, mely egykor borospince, rejtekhely és börtön is volt.

Az Országház nemcsak Budapest legkiemelkedőbb látványossága, hanem az ország jelképe is. Itt ülésezik országgyűlésünk és itt őrzik hét lakat alatt a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel együtt. Az épület előtt vonják fel minden reggel a nemzeti lobogót és itt avatják tisztjeinket Szent István napján. A tér egy új emlékművel gazdagodott tavaly, a Trianoni-Ároknak is nevezett Összetartozás Emlékhelyével.

A Budai vár királyi palotája mindig is az ország egyik legfontosabb történelmi és kulturális közponja volt. A grandiózus, büszke palota, a város főlé magasodó jellegzetes, világoszöld kupolájával uralja a budai látképet. A középkortól kezdve egészen a második világháborúig folyamatosan változó épületegyüttes magán viseli a magyar történelem összes dícsőséges és viszontagságos korszakának nyomát: Mátyás király alatt még élénk reneszánsz központ volt a budai palota, a török időkben pedig kitűzték a tornyára a janicsárok lófarkas zászlaját. Volt királyi, kormányzói rezidencia is, és miután a második világháborúban szerzett sebeit begyógyították, múzeummá és könyvtárrá vált. A palota ezer év gazdag és lebilincselő történelméről mesél és a született budapestieknek is mindig tud valami újat mutatni.

A 65 méter magas Budapest Eye egy olyan klassz kivilágított látványosság, amely Pestről vagy a Várból egyaránt jól néz ki. Az óriáskerékről a város összes nevezetessége látható teljes panorámában, a dunai hajóktól a Budai Váron át egészen a pesti templomtornyok sokaságáig. A Budapest Eye először még Sziget Eye néven került az Erzsébet térre, ahonnan a fesztivál idejére áttelepült a Hajógyári-szigetre. Azután a Sziget saját kereket kapott, a belvárosi pedig itt maradt hosszabb időre.

A gyöngyszemet, akit mindenki csak Mátyás templomként ismer, valójában budavári Nagyboldogasszony-templomnak hívnak. A mai napig működő római katolikus templom. A legnépszerűbb helyszín a házasuladók körében, nemcsak elhelyezkedése, hanem szokatlan belső díszítése és a Halászbástya közelsége miatt is. Falai között koronázták meg Ferenc Józsefet és Sziszit, valamint utolsó királyunkat, IV. Károlyt és feleségét is. Tornya kilátóként is működik, mely 78 méterrel magasodik az óváros fölé.

Az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emlékműve Kampfl József szobrászművész és Callmeyer Ferenc építészmérnök közös munkája, mely a Kossuth téri sortűz kereszttüzében elhunyt civil áldozatoknak állít emléket. Az embereken áthatoló, majd a minisztérium árkádfalaiba fúródó gyilkos lövedékek nyomait napjainkban bronzból öntött golyók jelképezik. Az egyik alkotó, Callmeyer Ferenc, maga is a Kossuth téri sortűz túlélője.

A város fölé magasodó pálmaágat tartó nőalakot minden budapesti – látásból legalább – jól ismeri. A szobor a számunkra a remény és a szabadság jelképe, azonban nem volt ez mindig így: az eredeti kompozícióban a nőalak előtt zászlós-géppisztolyos szovjet katona állt, a ma is meglévő sárkányőlő és fáklyavivő figurákkal együtt, így hirdetve, hogy a szobor a “felszabadító szovjet hősök” emlékére készült. A rendszerváltás után a nőalak – immár megszabadítva a gépfegyveres katonától – új jelenétssel gazdagodott, és levetközte magáról politikailag terhelt múltját. A ’90-es évektől a Szabadság szobor immár valóban a szabadságot hirdeti, és Budapest egyik legfontosabb jelképévé vált.

A Budavári Sikló manapság már inkább békebeli, patinás bájával varázsol el minket, a maga korában viszont igazi technikai újdonságnak számított: mikor megépült, Európában a Budavári Sikló volt a második ilyen szerkezet. Széchenyi István fia, Széchenyi ödön építtette, hogy a budavári paoltához könnyedén és kényelmesen jusson fel az úri közönség. A kabinokat két legendás magyar szentről Gellértnek és Margitnak nevezték. Lenyűgöző kilátás nyílik mind Margit, mind Gellért kabinjából, minden ide látogatónak megéri legalább egyszer utazni a híres Budavári Siklóval.